top of page

Cégértékelési módszerek

  • Szerző képe: Szép Zoltán
    Szép Zoltán
  • 2023. febr. 7.
  • 3 perc olvasás

Mikor lehet szükség cégértékelés készítésére?

A leggyakoribb ok, amikor a cégét a tulajdonos értékesíteni szeretné: mind az eladó, mind a vevő számára fontos, hogy az üzletrészek eladási ára egy megalapozott értékelésen alapuljon, ne pedig megérzés alapján, szubjektív módon alakuljon ki.

Amennyiben nem eladás történik, hanem befektetőt von be a tulajdonos, akkor is tisztában kell lenni a cégértékkel, mivel a befektető által jutatott tőke cégértékhez viszonyított aránya alapján kell kialakítani a tulajdoni arányokat. Ehhez ráadásul nemcsak az ún. “as-it-is” értékelést kell elkészíteni, hanem azt is látni kell, hogy a tőkebevonással mekkora mértékben növekszik a cég értéke.


Cégértékelési módszerek áttekintése

Tulajdonképpen helyesebb inkább értékelési irányzatoknak vagy modellcsaládoknak hívni ezeket a lenn bemutatott módszereket, mert valójában számos konkrét megvalósítási verzió létezik. A gyakorlatban pedig ezek kombinációja vagy akár egészen egyedi megoldások is lehetnek, amik három csoportba oszthatók:

  • Vagyontárgy alapú megközelítés

  • Piac alapú megközelítés

  • Jövedelem alapú megközelítés

A háromféle megközelítés különböző helyzetekben alkalmazható, az alkalmazott módszer vagy ezek kombinációjának kiválasztását az értékelés célja határozza meg, pénzügyi befektetés esetén a főként jövedelem alapú módszereket, szakmai befektető bevonása esetén piaci és vagyon alapú módszereket érdemes alkalmazni.

Eszköz alapú megközelítés

Ezek a módszerek a helyettesítés gazdasági elvére támaszkodik, lényege, hogy felbecsülje milyen költségekkel járna egy, a vállalkozással megegyező hasznosságú üzlet újbóli létrehozása.

A cégérték meghatározása a vállalkozás általa tulajdonolt eszközök értékelésén keresztül történik (a cég értéke = eszközök értékének összessége), ami az eszköz típustól és szituációtól függően az értékelés akár több módszerrel is történhet: pl. piaci alapú módszer, eszköz pótlási érték, jövedelem alapú módszer, stb.

Ezek a módszerek elsősorban ún. likvidációs szituációban érdemes alkalmazni, de ún. divesztíciós stratégia esetén is lehet jelentősége, vagyis amikor a felvásárlási célpont egyes részei önállóan értékesíthetők a későbbiekben.

Működő vállalkozás esetén a cég értéke több lehet, mint az eszközök értékének összege, mert az immaterális javak is hozzájárulnak a jövedelemtermelő képességhez.

Piac alapú megközelítés

Ezekkel a módszerekkel számolt cégérték megállapítása a piaci viszonyok – kereslet-kínálat – alapján történik, a hasonló jellegű cégek, cégértékek és tényleges eladások kerülnek összegyűjtésre és vizsgálatra. Ez a megközelítés a verseny elvét használja fel, a piacon működő hasonló vállalkozások ismert cég értéke. A kihívást az jelenti, hogy nehéz – leginkább lehetetlen – két teljesen hasonló céget találni, ezek cégértéke és vételára pedig a legtöbb esetben nem nyilvános.

Ezeket a módszereket szakmai befektetők bevonása esetén, széleskörű kutatás eredményeit felhasználva érdemes alkalmazni.

Bevétel alapú megközelítés

Az ilyen módszerek alapján számolt cégérték megállapításához az elvárás elvét alkalmazzuk, vagyis a vállalkozás által generált jövőbeni megtérülést és azok kockázatait számoljuk. A megtérülés egyösszegben vagy folyamatosan beáramló bevételként folyik be a tulajdonosokhoz. A kockázati tényezőket a tőkésítés, ill. a diszkontráta számításával határozzuk meg.

A bevétel alapú megközelítésben a vállalkozás diszkontált várható osztalékát, diszkontált vagy szabad cash-flow-ját határozzuk meg.

A módszer a vállalkozás jövedelemtermelő képességét méri, a jövőben várható hozamok – cég által termelt cash-flow – összesített jelenértéke alapján számoljuk.

Ez a módszer stabilan működő vállalkozások esetén használható, ahol a cash-flow-ban és jövedelemtermelő képességben nincsenek és nem is várhatók jelentős változások (pl. növekedési fázis, új tevékenység indítása). A vállalkozás működésében vagy a piaci trendekben bekövetkező változások esetén a múltbeli adatok alapján bizonytalanul becsülhető a jövőbeni várható cash-flow.

A szorzószámos vagy benchmark alapú értékelés esetén a cég értéke a ténylegesen megtermelt profit (EBITDA, EBIT vagy egyéb jövedelem mutató) többszöröse. Egyszerű és gyorsan elvégezhető értékelés, de ebből kifolyólag erősen korlátozott a megbízhatósága.

Ezt a módszert akkor használjuk, ha a elég egy nagyságrendi értéket számolni és stabil, kiszámítható a piac helyzete és vállalkozás jövedelemtermelő képessége.


A különböző módszerekkel számított cégérték jelentősen eltér.


Az egyes megközelítések szerint a cégérték számítást többféle konkrét módszerrel illetve ezek kombinációjával határozzuk meg, melyet a cégértékelés céljának, a tervezett befektetés jellegének és a piaci tendenciáknak megfelelően súlyozunk.

A végső cégérték pedig a vételár és annak jelenértékre diszkontált összege lesz.

Mi nem a vállalkozás értékének meghatározásában vagyunk érdekeltek. A cégérték egy egy adott pillanatban számított érték, ami a piaci tendenciák változásával csökkenhet, de célzott munkával jelentősen növelhető is.

A szakértőink a cégérték növeléséhez szükséges folyamatok kialakításában és működtetésében érdekeltek és abban, hogy a vállalkozás tulajdonrésze a megnövelt cégértéken kerüljön értékesítésre.

Abban vagyunk érdekeltek, hogy a vállalkozás tulajdonosai megszabaduljanak a napi operatív feladatoktól és azzal foglalkozzanak a vállalkozásban, amit szívesen és hatékonyan el tudnak végezni és élvezzék az előző évek munkájából származó passzív jövedelmet.

 
 
 

Hozzászólások


© Alternativ.Consulting 2020

bottom of page